Erdélyi pálinka

Gasztronómia

Bár az Erdélyben készített gyümölcspárlatot hivatalosan nem lehet pálinkának nevezni és ezen a néven forgalomba hozni, mi azért megadjuk neki ezt a tiszteletet. Magyarország hivatalosan levédette a pálinka védjegyet és megnevezést az Európai Unióban. E szerint pálinka csak Magyarországon, magyar gyümölcsből előállított gyümölcspárlat lehet. Kizárólag erjesztett gyümölcscefre adhatja az alapanyagát, nem tartalmazhat semmi mást (hozzáadott cukrot és mézet sem)! Maga a pálinka szó már a 17. században is létezett, és abban az időben Erdély még Magyarország része volt, ezért történelmi gyökereit nézve az erdélyben főzött gyümölcspárlat is pálinka. Ebben a cikkben eltekintünk az azóta született EU-s szabályozásoktól és hagyomány szinten tekintünk a magyarok italára.

Érdekes megemlíteni, hogy a pálinka hőskorában még nem gyümölcsből, hanem gabonafélékből készült (rozs, búza, kukorica). Jelenleg főleg szilvából készül, de más gyümölcsök is kiváló alapanyagként szolgálnak, úgy mint a barack, körte, alma és a meggy. A szöllőből készült törköly azonban jelenleg külön jogi kategóriába tartozik.

A pálinka története

Legelső írott emlékünk 1684-ből származik, amikor is Thököly Imre említi először a szilvapálinkát. Ezt követően egyre több helyen tűnik fel. 1787-ben pedig már jelentős mennyiségű erdélyi silvóriumról (szilvapálinka) számolnak be a krónikák. Érdekesség, hogy 1697-ben az erdélyi országgyűlés betiltja a törkölypálinka készítését. Erdéllyel ellentétben a pálinka nem volt népszerű ital Magyarországon a 19. század elejéig. Itthon leginkább a borkultúra terjedt el. A századfordulón azonban hazánkban is megfigyelhető, hogy a pálinka teret hódít magának. Ekkor a legnépszerűbb a szilva és a törkölypálinka. A gyümölcs alapú párlatok kiszorítják folyamatosan a gabona alapú pálinkákat. Kialakulnak a kereskedelmi központok is többek közt a bánáti és szerémségi vármegyékben és Szatmárban. Ebben az időszakban szinte csak szilvapálinkát állítottak elő, ami így joggal nevezhető a pálinkák atyjának.

1920-ban végül megszületik a szabályozás, és a házi pálinka előállítást betiltják. Az ipari termelésre kontingenseket állapítanak meg. Továbbra is a szilva pálinka a legkelendőbb, de már megjelenik mellette az eper és a barack is. A magyar emberek pálinka iránti vonzalmát tükrözi, hogy a törvényi tiltás ellenére otthon is készítenek pálinnkát, természetesen zugfőzés formájában. A második világháború után a szocialisták nem engedték a jó minőségű gyümölcsök pálinkának való feldolgozását, mert pazarlásnak tartották. Így a pálinkák minősége ebben az időszakban jelentősen romlott. Megjelent a bérfőzés intézménye, ekkor terjedt el a feles főzés kifejezés, mert az állam a főzet felét elvette. Sajnos a rossz minőségű „pálinkák” is megjelentek a piacon. Ezeknek két típusa volt. Egyik a kommersz, azaz kereskedelmi „pálinka”, mely víz és finomszesz felhasználásával készült, és a különleges „pálinka” melyhez már adagoltak némi valódi párlatot is. Sajnos tovább tetézte a helyzetet, hogy ezek a szeszes italok forgalomba kerülhettek pálinka néven. Jelenlegi szabályozás szerencsére ennél jóval szigorúbb, és védi a pálinka minőségét.

A pálinka helyes fogasztása

Erdélyben máig szokás ébredés után egy-két cent pálinkát inni éhgyomorra. Régebben ehhez almát is ettek, de mára már csak a pálinka maradt. Ezt követően elvégeztek pár dolgot reggel a ház körül, míg készült a puliszka, majd jóízűen és bőségesen megreggeliztek. A jó minőségű pálinka nem okoz másnaposságot, sőt egészségmegőrző és gyomorfertőtlenítő hatást tulajdonítanak neki. Az igazi pálinkát nem kell hűteni, ez tévhit! Szobahőmérsékleten célszerű fogyasztani, mert ekkor érezni benne a gyümölcs ízét! Ha a pálinkát hűtve kapjuk, az a rossz minőség egyik jele lehet. Az igazán igényes pálinka fogyasztók tulipán formájú pohárból fogyasztják, mert az alsó, öblös részéből párolgó illatokat a szűk nyag koncentrálja, így jobban érezni az illatát fogyasztás előtt. További tévhit, hogy a pálinkát egy kortyra kell meginni! Az igazi pálinka kedvelők lassan, kortyolgatva isszák ezt a nedüt.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .