Turizmus, Kultúra, Gasztronómia, Programok
A magyar irodalom egyik legellentmondásosabb alakja; a hivatalos irodalomtörténet mintha tudomást se venne róla, miközben mások a legnagyobbak között emlegetik. Masszív, politikai felhangoktól sem mentes kultusz alakult ki körülötte mind Erdélyben, mind Magyarországon. Egyik leghíresebb könyve a Kard és kasza, amelyben több generáción keresztül tekinti át a magyar történelmet, 1050-től egészen a jelenkorig, a saját, […]
Olvass tovább
A Székelyföldi Legendárium a székelyudvarhelyi Visus Kulturális Egyesület projektje, amely a székelyföldi legendák gyűjteményét tartalmazza. Célja, hogy a székely nép újra felfedezze saját mondáit, legendáit ugyanakkor a mesék révén messze földön megismerhessék őket. Oktató jellegű anyag a helyi iskolákban, bekapcsolódva a gyerekek nem csak más kultúrák mesehőseit ismerhetik meg, hanem szülőföldjük legendáiból is tanulhatnak kedvenc […]
Olvass tovább
Kőrösi Csoma Sándor székely-magyar Erdélyből, nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megalapítója, a tibeti-angol szótár megalkotója. 1784. március 27-én szegény sorsú székely kisnemesi család hatodik gyermekeként Csoma Sándor néven született (Szilágyi Ferenc újabb kutatásai szerint 1787-ben vagy 1788-ban). Édesapja Csoma András határőr katona, édesanyja Getse Krisztina. Hat testvéréből három érte meg a felnőttkort: Júlia, Krisztina és Gábor […]
Olvass tovább
A Szentegyházi Gyermekfilharmónia iskolai gyermek-énekkarból és gyermekzenekarból alakult zenei együttes. Az együttest Haáz Sándor tanár 1982-ben alakította meg, egyesítve az erdélyi, Hargita megyei Szentegyháza 1. számú (ma Mártonffi János nevét viselő) általános iskolájának kórusát és az elsősorban fúvósokból és vonósokból álló zenekarát. A Gyermekfilharmónia nevet 1983-ban vette fel az együttes. Az iskola, amelynek diákjaiból a […]
Olvass tovább
A Székely himnusz 1921-ben született, szövegét Csanády György, zenéjét Mihalik Kálmán szerezte. A szerzők szándéka nem az volt, hogy valódi himnuszt alkossanak a székely népnek, művük később sem vált hivatalos himnusszá. Az évtizedeken keresztül tiltott dal azonban hatalmas népszerűségre tett szert Erdélyben és Magyarországon. A tömegrendezvényeken gyakran éneklik együtt a magyar Himnusszal és a Szózattal. […]
Olvass tovább
A székely férfi népviselet legközismertebb ruhadarabja a szorosan testhez álló, fehér posztónadrág, a székely harisnya, melynek csak zsinórzata változik vidékenként, vagy éppen falunként. A harisnyához zsinórszegésű, félkemény szárú fekete csizma illik és sima kézelős, csukott gallérú felér vászon- vagy gyolcsing. Az ingre fekete, szürke, helyenként fehér, piros vagy kék- esetleg sujtásokkal díszített – mellényt öltenek. […]
Olvass tovább
Bár a viccek lényege, hogy nevessünk rajtuk, komoly néprajzi és kultúrális háttérrel bírnak. Minden nemzetnek és népcsoportnak megvannak a saját jellegzetes viccei, azoknak jellegzetes elemei, tanúlságai és saját észjárása. A vicc komoly néprajztudományi téma, de mi most a könnyedebb oladalát fogtuk meg a székely vicceknek és kiválogattuk a szerintünk igazán jó történeteket, amik hűen tükrözik […]
Olvass tovább
Csaba királyfi a székely nép legendás alakja, vezére. Sajnos írásos bizonyítékok és feljegyzések nem léteznek róla, így van, aki valós személyként, van aki pedig csak mesebeli figuraként ismeri el. Viszont kétség kívül a székelység jeljépe és kultúrájának alappillére. Egyes vélemények szerint nem is egy, hanem több valós személy megtestesítője. A legenda szerint Csaba királyfi vezette […]
Olvass tovább
Korond, a Sóvidék szívében terül el. Hargita megye egyik legkiemelkedőbb népművészeti és iparművészeti központja. A településen vasas-kénes gyógyfürdő és négy borvíz forrás is található. De hírnevét igazán a fazekasságon keresztül szerezte. Ezzel együtt az itteni székely emberek a taplófeldolgozás mesterei is. A taplóból a korondi emberek leginkább sapkát, kalapot és egyéb dísztárgyakat készítettek és készítenek […]
Olvass tovább