About

Korond és története

Korond (románul: Corund) falu a romániai Hargita megyében, Korond község központja. A Sóvidék legnevezetesebb települése, iparművészeti, idegenforgalmi és művelődési központja. A falu Székelyudvarhelytől 26 km-re északnyugatra a Korondi-medence déli szélén a Korond-patak völgyében, a Kebeled-, az Észak- és a Súgó-patakok találkozásánál fekszik a 13A országút mellett. Nyugaton Felsősófalvával határos, a két település között folyik a […]

Olvass tovább

Wass Albert

A magyar irodalom egyik legellentmondásosabb alakja; a hivatalos irodalomtörténet mintha tudomást se venne róla, miközben mások a legnagyobbak között emlegetik. Masszív, politikai felhangoktól sem mentes kultusz alakult ki körülötte mind Erdélyben, mind Magyarországon. Egyik leghíresebb könyve a Kard és kasza, amelyben több generáción keresztül tekinti át a magyar történelmet, 1050-től egészen a jelenkorig, a saját, […]

Olvass tovább

Tordai sóbánya

A tordai sóbánya a világ leglátványosabb ember alakította föld alatti területe és egyben a leghíresebb turisztikai látványosságok egyike. Az emberek a föld alatt, egy különleges természeti környezetben teremtették meg, Erdély mélyén, úgy, hogy beleástak a sóba, amely az évszázadokon keresztül a térséget beborító tenger elpárolgása után rakódott le. Ma a tordai sóbányából származó só 60 […]

Olvass tovább

Székelyföldi Legendárium

A Székelyföldi Legendárium a székelyudvarhelyi Visus Kulturális Egyesület projektje, amely a székelyföldi legendák gyűjteményét tartalmazza. Célja, hogy a székely nép újra felfedezze saját mondáit, legendáit ugyanakkor a mesék révén messze földön megismerhessék őket. Oktató jellegű anyag a helyi iskolákban, bekapcsolódva a gyerekek nem csak más kultúrák mesehőseit ismerhetik meg, hanem szülőföldjük legendáiból is tanulhatnak kedvenc […]

Olvass tovább

Kőrösi Csoma Sándor

Kőrösi Csoma Sándor székely-magyar Erdélyből, nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megalapítója, a tibeti-angol szótár megalkotója. 1784. március 27-én szegény sorsú székely kisnemesi család hatodik gyermekeként Csoma Sándor néven született (Szilágyi Ferenc újabb kutatásai szerint 1787-ben vagy 1788-ban). Édesapja Csoma András határőr katona, édesanyja Getse Krisztina. Hat testvéréből három érte meg a felnőttkort: Júlia, Krisztina és Gábor […]

Olvass tovább

Borvíz

A borvíz a szénsavat tartalmazó, gyógy- vagy ásványvíz erdélyi neve. Rendszerint nátrium-karbonátot tartalmaz. A forrás neve borkút. Nevét onnan kapta, hogy savanykás íze a borra emlékeztet. Székelyföld gazdag borkutakban, aki tehette, borkútról hordta az ivóvizet. Különösen nyáron borhoz keverve itták. Régebben a fuvarozása jövedelmező vállalkozás volt. Neve a Felvidéken csevice, a Dunántúlon savanyúvíz. A székelyföldi […]

Olvass tovább
csikszereda jegkorong

Hokimeccs Csíkszeredán

A Csíkszeredai Sport Club székely jégkorongcsapat, mely nagyrészt saját nevelésű, helyi hokisaival párhuzamosan játszik az Erste Ligában és a román jégkorongbajnokságban. 1880-ban alakult meg az első „jeges” egyesület Csíkban, a Csíkszeredai Korcsolyázó Egylet, melyet 1881-ben jegyeztek be. A jégkorong egyesület létrejöttére azonban még több, mint 30 évet kellett várni. Ekkor a csíki Vigadóban a mozi […]

Olvass tovább
vadásznapok

Székelyföldi vadásznapok

Az első Székelyföldi Vadásznapokat 2011-ben szervezték meg Csíkdánfalván, azóta minden évben más-más Hargita, Kovászna és Maros megyei helyszínen tartották az eseményt. 2018-ban ismét Hargita megyére került a sor, a háromnapos rendezvénynek Csíkszentdomokos ad majd otthont október 12–14. között. A háromnapos rendezvény első napján általában konferenciát tartanak a polgármesteri hivatal dísztermében, ahol szakmai előadást tartanak okleveles […]

Olvass tovább
puliszka

Erdélyi juhtúrós puliszka

A puliszka kukoricalisztből készült kásás étel. Az étel neve a 17. század végén jelent meg a magyar nyelvben, eredete nem tisztázott. Eredetileg hajdinából készült; kukoricalisztből főtt ételként először 1708-ban, Pápai Páriz Ferenc szótárában jelent meg. Hazánkban ismert még kukoricagánica, kukoricamálé, ganca, keményebb sült változata a görhe, illetve újabban polenta néven. A magyar, román, erdélyi szász, […]

Olvass tovább

Bözödújfalu

Bözödújfalu elpusztult falu Romániában, Maros megyében. A falu a romániai falurombolás jelképévé vált: 1988-ban elárasztották egy új víztározó építésekor. Közigazgatásilag Erdőszentgyörgyhöz tartozott. Az egykori falu községközpontjától, Erdőszentgyörgytől 5 km-re keletre terült el a Küsmöd-patak mellett. A falut a Bözödről a Küsmöd-patak völgyébe települt családok alapították, első okiratos említése 1566-ból származik. Már a középkorban volt temploma, […]

Olvass tovább

Ezer székely leány napja

Az Ezer Székely Leány Napja a székely népviselet, néptánc és népzene évente megszervezett hagyományőrző találkozója, amelyre rendszerint július első szombatján kerül sor Csíkszeredában. Az évről évre megrendezett találkozó lehetőséget teremt a székely népviselet és népművészet értékeinek bemutatására, megőrzésére, népszerűsítésére. Az 1931-es első rendezvény után néhány évig még sikerült megszervezni a találkozókat, majd 1990-ben elevenítették fel […]

Olvass tovább

Tusnádfürdő

Tusnádfürdő város Romániában Hargita megyében. Országos hírű gyógyfürdő és üdülőhely, Románia legkisebb városa. Csíkszeredától 32 km-re délkeletre az Olt bal partján fekszik, 1934-ben választották le Nagytusnádtól, 1968-óta város. Kárpitus tartozik hozzá. Története Területe ősidők óta lakott. A Vár-tetőn Erdély egyik legnagyobb, 2 hektár területű vaskori erődítményének sáncai látszanak. A középkorban megfigyelőhely volt, tornyának falai ma […]

Olvass tovább

Szentegyházi Gyermekfilharmónia

A Szentegyházi Gyermekfilharmónia iskolai gyermek-énekkarból és gyermekzenekarból alakult zenei együttes. Az együttest Haáz Sándor tanár 1982-ben alakította meg, egyesítve az erdélyi, Hargita megyei Szentegyháza 1. számú (ma Mártonffi János nevét viselő) általános iskolájának kórusát és az elsősorban fúvósokból és vonósokból álló zenekarát. A Gyermekfilharmónia nevet 1983-ban vette fel az együttes. Az iskola, amelynek diákjaiból a […]

Olvass tovább

Gyilkos-tó

A Gyilkos-tó (románul: Lacul Roșu, régi magyar nevén: Veres-tó) egy természetes torlasztó a Hagymás-hegységben, a Keleti-Kárpátokban, Hargita megye északkeleti részén. 1837-ben keletkezett egy közeli hegyről lecsúszó törmelék következtében. A tó visszahúzódóban van, a visszamaradó kisebb tavak elláposodnak. A Gyilkos-tó fölé emelkedik északon a Kis-Cohárd (1344 m) sziklája. A környék és a Gyilkostó üdülőtelep közigazgatásilag Gyergyószentmiklóshoz […]

Olvass tovább

Székely himnusz

A Székely himnusz 1921-ben született, szövegét Csanády György, zenéjét Mihalik Kálmán szerezte. A szerzők szándéka nem az volt, hogy valódi himnuszt alkossanak a székely népnek, művük később sem vált hivatalos himnusszá. Az évtizedeken keresztül tiltott dal azonban hatalmas népszerűségre tett szert Erdélyben és Magyarországon. A tömegrendezvényeken gyakran éneklik együtt a magyar Himnusszal és a Szózattal. […]

Olvass tovább

Erdélyi székely sörök

A Csíki Sör a Lixid Project Kft. tulajdonában levő csíkszentsimoni Csíki Sör Manufaktúrában gyártott Bock típusú sör. Erdélyen kívül Magyarországon is forgalmazza a Csíki Sör Magyarország Kft. 2016 végén a gyártási kapacitás napi 400 hektoliter volt. A Csíki Sör Manufaktúra a több évszázados csíki sörkészítő hagyomány folytatója. A helyi sörfogyasztásra utaló legkorábbi feljegyzés Antonio Possevino […]

Olvass tovább

Székely népviselet

A székely férfi népviselet legközismertebb ruhadarabja a szorosan testhez álló, fehér posztónadrág, a székely harisnya, melynek csak zsinórzata változik vidékenként, vagy éppen falunként. A harisnyához zsinórszegésű, félkemény szárú fekete csizma illik és sima kézelős, csukott gallérú felér vászon- vagy gyolcsing. Az ingre fekete, szürke, helyenként fehér, piros vagy kék- esetleg sujtásokkal díszített – mellényt öltenek. […]

Olvass tovább

Erdélyi pálinka

Bár az Erdélyben készített gyümölcspárlatot hivatalosan nem lehet pálinkának nevezni és ezen a néven forgalomba hozni, mi azért megadjuk neki ezt a tiszteletet. Magyarország hivatalosan levédette a pálinka védjegyet és megnevezést az Európai Unióban. E szerint pálinka csak Magyarországon, magyar gyümölcsből előállított gyümölcspárlat lehet. Kizárólag erjesztett gyümölcscefre adhatja az alapanyagát, nem tartalmazhat semmi mást (hozzáadott […]

Olvass tovább

Szent Anna-tó

A Szent Anna-tó Alcsík egyik leglátványosabb nevezetessége. A vulkáni krátertó Tusnádfürdő felől aszfaltúton is megközelíthető, így a kényelmesebb túristáknak is elérhető. Természetesen, aki sportosabb, azok számára a túristaútvonalon is megközelíthető a Csomád hegységen keresztül. A Mohos Természetvédelmi Területen helyezkedik el. Itt két kráter található: az egyikben foglal helyet a Szent Anna-tó, a másikban pedig a […]

Olvass tovább

A legjobb 10 székely vicc

Bár a viccek lényege, hogy nevessünk rajtuk, komoly néprajzi és kultúrális háttérrel bírnak. Minden nemzetnek és népcsoportnak megvannak a saját jellegzetes viccei, azoknak jellegzetes elemei, tanúlságai és saját észjárása. A vicc komoly néprajztudományi téma, de mi most a könnyedebb oladalát fogtuk meg a székely vicceknek és kiválogattuk a szerintünk igazán jó történeteket, amik hűen tükrözik […]

Olvass tovább

Csaba Királyfi legendája

Csaba királyfi a székely nép legendás alakja, vezére. Sajnos írásos bizonyítékok és feljegyzések nem léteznek róla, így van, aki valós személyként, van aki pedig csak mesebeli figuraként ismeri el. Viszont kétség kívül a székelység jeljépe és kultúrájának alappillére. Egyes vélemények szerint nem is egy, hanem több valós személy megtestesítője. A legenda szerint Csaba királyfi vezette […]

Olvass tovább

Fogarasi-havasok gerinctúra

Az aktív kikapcsolódást kedvelőknek kihagyhatatlan élményt nyújtanak a Fogarasi-havasok túristaútjai. Ez a hegyvonulat a Kárpátok leghosszabb, egybefüggő lánca, mindemellett pedig a legnagyobb tömegű kristályos hegysége. A Fogarasi-havasok csoportja csaknem közvetlenül a síkságból emelkedik ki, így már a megközelítésekor is lenyűgöző látványt nyújtanak a hegy oromjai. A hegyvonaulatra jellemző továbbá, hogy az északi oldala meredekebben emelkedik, […]

Olvass tovább

Csíksomlyói búcsú

A csíksomlyói búcsú története A székely nép Szűz Mária (helyi nevén Babba Mária) tisztelete ősidőkre nyúlik vissza. Már 1345-ben, a tatárjárás idején is krónikák szóltak arról, hogy a székelyeket egy nagy lovon ülő, kezében hatalmas bárdot tartó lovag (Szent László király) vezeti, akinek feje fölött egy koronás királynő (Szűz Mária) lebegett. Magának a csíksomlyói búcsúnak […]

Olvass tovább

A korondi kerámia

Korond, a Sóvidék szívében terül el. Hargita megye egyik legkiemelkedőbb népművészeti és iparművészeti központja. A településen vasas-kénes gyógyfürdő és négy borvíz forrás is található. De hírnevét igazán a fazekasságon keresztül szerezte. Ezzel együtt az itteni székely emberek a taplófeldolgozás mesterei is. A taplóból a korondi emberek leginkább sapkát, kalapot és egyéb dísztárgyakat készítettek és készítenek […]

Olvass tovább

Erdélyi csorba leves

Nyári forróságban, de akár másnaposságra is kiválóan alkalmas az erdélyi csorba leves. Jellegzetes savanykás ízét két módszerrel is el lehet érni: ecettel vagy savanyított káposzta levének használatával. Erdély szere többféle módon készítik a csorba levest. Van, aki húsgombóccal, van aki bárányhússal gazdagítja. Mi most egy hagyományosabbnak mondható, marhahúsos receptet hoztunk: Az erdélyi csorba leves hozzávalói […]

Olvass tovább

Békás-szoros

A Nagyhagymás Nemzeti Park részét képező Békás-szoros 1971-ben került védetté nyílvánításra. A szoros egy tektonikus eredetű szurdokvölgy, mely az erdélyi Hagymás hegységben helyezkedik el. A szurdokot négy, egyenként több, mint 1,000m magas hegycsúcs veszi körül (Kis-Cohárd (1344 m), Csíki-bükk (1264 m), Oltár-kő (1154 m), Mária-kő (1125 m)). Az Oltárkő a Békási-szoros legjellegzetesebb képződménye, mely már […]

Olvass tovább